Madarak és légvezetékek
MME (2010/07/01)

A most megjelent kiadványunkban a madarak és légvezetékek konfliktusát elemezzük Magyarországon a 2010. évi ismereteink tükrében.

A kiadvány első része részletesen feltárja a madarak légvezetékek mentén történő pusztulásának problémakörét, és bemutatja az elmúlt évek kiterjedt felméréseinek eredményeit. A második rész foglalkozik a megoldási lehetőségekkel, bemutatja a légvezetékek mentén történő madárvédelem eddigi gyakorlatát, valamint részletezi a jövőre vonatkozó javaslatokat és lehetőségeket.

Összefoglalás

Az elektromos energia általános használata az iparban, majd a háztartásokban a 19. század végétől kezdett világszerte elterjedni, amely természetesen az elektromos áram nagy távolságokra történő szállításának igényével is együtt járt. Az elektromos hálózatok nagymértékű fejlesztésével párhuzamosan már a 20. század elején beszámolnak a földfeletti elektromos szabadvezetékek (továbbiakban légvezetékek) mentén megfigyelhető madárpusztulásokról is, azonban a probléma nagyságrendjére csak az 1970-es években kezdtek el felfigyelni világszerte.

Ma már tudjuk, hogy az elektromos vezetékek jelentik számos védett és veszélyeztetett madárfaj számára az egyik fő veszélyforrást, és a felelős természetvédelmi szervezetek mindenhol kiemelt ügyként kezelik a probléma mielőbbi megoldását. Számos országban folynak évtizedek óta jelentős erőfeszítések a légvezetékek okozta madárpusztulások csökkentésére, valamint egyre átfogóbb tanulmányok és javaslatok is születnek a témában, azonban a probléma teljes körű megoldására alig találunk példát.

A probléma nem csak a természetvédőket aggasztja. Az áramszolgáltató vállalatoknak is sok gondot és pénzügyi kárt okoznak a madarak által okozott zárlatok. Az áramellátás biztonságát veszélyeztetve pedig közvetetten a fogyasztók is érintettek, mivel egy-egy madár által okozott áramkimaradás jelentős pénzügyi veszteségeket okozhat például egy ipari üzemben. Ezt, valamint környezetvédelmi felelősségüket felismerve az áramszolgáltató vállaltok is egyre több országban próbálnak együttműködni az állami és a civil természetvédelemmel a probléma megoldásában. Az önkéntes alapú együttműködés mellett több országban születtek a közelmúltban olyan nemzeti jogszabályok is, melyek kötelezik az áramszolgáltató cégeket berendezéseik madárbarát kialakítására, valamint nemzetközi természetvédelmi egyezmények (pl. a Berni és a Bonni Egyezmény) is megoldást sürgetnek a problémára.

Magyarországon a 2008-ban aláírt Akadálymentes Égbolt Megállapodásban vállalt madárbarát átalakítások ütemezéséhez és végrehajtásához mára rendelkezésünkre állnak a főbb adatok:

• számos légvezeték-szakaszon standard módszerekkel felmértük a madárpusztulás mértékét, pontos adatokkal rendelkezünk az ezeken a szakaszokon áramütött fajok eloszlásáról és az egyes oszloptípusok veszélyességéről;
  
• megbecsültük, hogy hol helyezkednek el a főbb konfliktusterületek a madarak áramütése és légvezetéknek ütközése szempontjából, valamint, hogy az egyes prioritáskategóriába tartozó élőhelyeken mennyi légvezeték húzódik;
  
• tudjuk, az összes hazai oszloptípusra, hogy milyen költséghatékony átalakítással tehetőek madárbaráttá;
  
• készülnek a tervek, hogy a törvényi előírásoknak megfelelően az újonnan kiépülő vagy rekonstruált légvezeték-szakaszokon kizárólag madárbarát szerkezetek kerüljenek beépítésre;
  
• megbecsültük, hogy az egyes madárbarát átalakításoknak milyen átlagos költségvonzata van országosan, illetve az egyes prioritáskategóriába tartozó madár-élőhelyeken.

MME (2009/11/05)

Korábban honlapunkon és hírlevelünkben meghirdettük, hogy idén ősszel szervezzük a 7. országos középfeszültségű elektromos oszlop-felmérést (KFO), amelyhez önkéntes felmérők jelentkezését várjuk. Mivel a felhívás nem biztos, hogy minden érdeklődőhöz eljutott, így most meghosszabbítjuk a felmérés időpontját 2009. november 15-ig.

Kérjük, amennyiben lehetőségetek van vegyetek részt a felmérésben, hiszen az itt gyűjtött adatok segítik elő leginkább azon törekvésünket, hogy a különösen veszélyes oszlopokat mielőbb madárbaráttá alakítsák!

Az adatok feldolgozását a korábban megszokott módon az MME Monitoring Központja végzi.

Az adatokat az MME által rendszeresített KFO adatlapon kell beküldeni 2009. november 20-ig a gorogh.zoltan@mme.hu e-mail címre, és kérjük a levélben az „Elektromos felmérés” tárgyat adja meg.

További információ a jelenlegi és korábbi felmérésekről, valamint a felméréshez használandó adatlapok itt érhetők el.

Kampány a madarak áramütésének megelőzésére - Felhívás elektromos oszlopok ellenőrzésére és rövid beszámoló a korábbi felmérésekről
MME - Nagy Károly (2009/09/24)

Kedves Tagtársak, Madárbarátok, Természetvédők!

Önkéntes felmérők jelentkezését várjuk a madarak áramütésével kapcsolatos országos szintű felmérésekhez. Az idei már a 7. országos felmérés, amelyet most is a Magyar Madártani és Természetvédelmi Egyesület (MME) szervez, az adatok feldolgozását a korábban megszokott módon az MME Monitoring Központja végzi majd.

A felmérés időpontja: 2009. október 01-31. között

A felmérés fontos információkat szolgáltat ahhoz a munkához, mely elősegíti azon törekvésünket, hogy a különösen veszélyes oszlopokat mielőbb szigeteljék.

Bár az áramütés problémája évtizedek óta ismert, s az MME és a hazai természetvédelmi szervezetek eddig is nagyon sokat tettek a megoldás érdekében, madárvédelmi szempontból megnyugtató eredmény nem született. A veszélyes szakaszok továbbra is védett és fokozottan védett madarak ezreit pusztítják el minden évben.

Akadálymentes Égbolt

2008. február 26-án a Környezetvédelmi és Vízügyi Minisztérium (KvVM), az MME és a hazai villamos energia ellátás képviselői aláírták az Akadálymentes Égbolt megállapodást, a kis- és középfeszültségű vezetékek mentén elpusztuló madarak védelmére.
A megállapodás alapján az MME és a KvVM átadták az áramszolgáltatók számára azoknak a vezetékszakaszoknak a pontos térképi lehatárolását, amelyek madárvédelmi szempontból veszélyesnek minősíthetők. Az áramszolgáltatók az ez alapján kidolgozott ütemterv alapján tudják tervezni, mely szakaszokon és milyen madárvédelmi megoldásokat kell alkalmazniuk, amennyiben átalakításokat végeznek az adott szakaszon. A megállapodás szerint 2020. januárig minden madárvédelmi szempontból veszélyes vezetékszakaszt átalakítanak madárbaráttá.

Mit tehet Ön, ha be szeretne kapcsolódni a felmérésbe?

• 2009. október 01-31. között járjon végig lakhelye közelében egy vagy több, tetszőlegesen kiválasztott középfeszültségű szabadvezeték szakaszt, és vegye számba az áramütés vagy vezetéknek ütközés következtében elpusztult madarakat. A felméréshez adatlapot, a kitöltéshez részletes útmutatót biztosítunk. Igény szerint térképet is tudunk küldeni a felmérendő területről.
  
• Ha korábban valamelyik vezetékszakaszon már végzett felmérést, s most újra végigjárná azt a szakaszt, akkor azt is megteheti. Ilyen esetben kérjük, hogy jelezze ezt az adatok megküldésekor.
  
• Ha nincs ideje vagy lehetősége az oszlopok nyomvonalán végigmenni és megszámolni az elpusztult madarakat (pl. azért, mert a növényzet ezt éppen nem teszi lehetővé), de egy-egy szakasz mentén azonosítani tudja az oszlopok típusait, akkor azokat az adatokat is rögzítheti az adatlap 2. részén (lásd az útmutatóban), hiszen az oszloptípusok eloszlása, és azon belül is különösen a szigetelt oszlopok aránya, szintén hasznos információk számunkra.
  
• Kérjük, ha módjában áll, akkor fotózza le a felmért gyilkos oszlopokat és GPS-el mérje be a pontos helyüket is!
  
• Az adatlapokat 2009. november 10-ig várjuk a lent megadott címen, melyeket a beérkezés után azonnal feldolgozunk, és sajtótájékoztató keretében ismertetjük a felmérés eredményeit.
  
• Kérünk mindenkit, aki részt tud venni a felmérésben, részvételi szándékát jelezze felénk, hogy a megfelelő útmutatást és az adatlapokat időben elküldhessük!
  
• Természetesen a megadott időszakon kívüli felmérések eredményeit is várjuk, hiszen minden egyes ellenőrzött oszlop és feldolgozott adat segítheti munkánkat.

Jelentkezés:

Görögh Zoltán - Telefon: 20/372-4280 - E-mail: gorogh.zoltan@mme.hu

Az e-mail-en történő jelentkezés és adatközlés esetén kérjük, hogy az „Elektromos felmérés” tárgyat használja, s mindenképpen jelezze, hogy mely település(ek) külterületén végezne felméréseket.

Az adatlap és a felmérés módszereit részletező útmutató letölthető a Monitoring Központ honlapjáról, ahol a felmérések korábbi eredményeiről is részletes információk találhatóak: a Monitoring programok > Középfeszültségű oszlopok felmérése (KFO) menüpont- és a Hírek > KFO program hírei menüpont alatt.)

Letöltések, további információk:

Felhívás elektromos oszlopok ellenőrzésére és rövid beszámoló a korábbi felmérésekről - 2009. október >>
Nyomtatható verzió, Adobe Acrobat Reader dokumentum formátumban. (692 kB)

Útmutató a középfeszültségű vezetékszakaszok oszlopainak felméréshez (KFO) >>
Részletes útmutató a KFO adatlap kitöltéséhez, példákkal illusztrálva. (527 kB)

Középfeszültségű oszlop ellenőrző adatlap (KFO) .xls >>
Az adatlap elektronikusan is kitölthető MS excel formátumban. (114 kB)

Középfeszültségű oszlopok felmérése (2004-2008) - néhány összefoglaló adat a korábbi évekből

Az elmúlt 5 évben több mint száz önkéntes, a nemzeti parkok és az MME munkatársai vettek részt a KFO felmérésekben. Ezek során mintegy 24000 oszlopot ellenőriztek, melyek közül közel 2000 oszlop alatt találtak elpusztult madarakat (8,3%).

Az eddigi felmérések alapján megfelelő információkkal rendelkezünk arról, hogy mely fajokat érinti leginkább az áramütés veszélye a külterületeken található középfeszültségű (főként 20kV-os) szabadvezeték szakaszok mentén.

Felmérőink 64 madárfaj 2784 egyedét azonosították, melyek között például a világszerte veszélyeztetett parlagi sas és kerecsensólyom egyedei is jelentős számban voltak.

1. ábra

A 2. ábrán jól látható, hogy a legnagyobb számban az ún. T típusú oszlopok tartják a középfeszültségű vezetékszakaszok legnagyobb részét (54%), s ennek megfelelően a gyilkos oszlopok között is ezek vannak a legtöbben (3. ábra, 39%).

Ha megvizsgáljuk, hogy mégis melyik típus a legveszélyesebb, akkor láthatjuk (4. ábra), hogy bár számuk jelentősen kevesebb, de az ún. feszítő oszlopok (F és FE), szakaszkapcsolók (K) és oszlop transzformátorok (OTR) kiugróan nagy arányban pusztítják el a rajtuk megpihenő madarakat. A 4. ábrán az is megfigyelhető, hogy a szigetelt feszítő oszlopok is hasonló mértékben veszélyesek, mint az egyéb típusok szigetelés nélkül. Ennek oka a legtöbb esetben a szigetelések nem megfelelő kivitelezése.

Ezúton is köszönjük felmérőink munkáját!

2. ábra

3. ábra

4. ábra

A felméréseket az északi megyékben a "Közös online madártani adatbázis létrehozása (HUSK 08/01/148)" elnevezésű projekt keretében végezzük.

Támogatta Izland, Liechtenstein és Norvégia, az EGT Finanszírozási Mechanizmuson és a Norvég Finanszírozási Mechanizmuson keresztül.

Felhívás elektromos oszlopok ellenőrzésére
2008. október 23. – november 23.
MME (2008/10/22)

Kedves Tagtársak, Madárbarátok, Természetvédők!

Önkéntes felmérők jelentkezését várjuk a madarak áramütésével kapcsolatos országos szintű felmérésekhez. Az idei már az 6. országos felmérés, amelyet most is a Magyar Madártani és Természetvédelmi Egyesület (MME) szervez, az adatok feldolgozását a korábban megszokott módon az MME Monitoring Központja végzi majd.

A felmérés időpontja: 2008 október 23. – november 23.

A felmérés fontos információkat szolgáltat ahhoz a munkához, mely elősegíti azon törekvésünket, hogy a különösen veszélyes oszlopokat mielőbb szigeteljék.
Bár az áramütés problémája évtizedek óta ismert, s az MME és a hazai természetvédelmi szervezetek eddig is nagyon sokat tettek megoldása érdekében, madárvédelmi szempontból megnyugtató eredmény nem született. A veszélyes szakaszok továbbra is védett és fokozottan védett madarak ezreit pusztítják el minden évben.

Akadálymentes Égbolt

2008. február 26-án a KvVm, az MME és a hazai villamos energia ellátás képviselői aláírták az Akadálymentes Égbolt megállapodást, a kis- és középfeszültségű vezetékek mentén elpusztuló madarak védelmére.
A megállapodás alapján az MME és a Környezetvédelmi és Vízügyi Minisztérium átadják az áramszolgáltatók számára azoknak a vezetékszakaszoknak a pontos térképi lehatárolását, amelyek madárvédelmi szempontból veszélyesnek minősíthetők. Az áramszolgáltatók az ez alapján kidolgozott ütemterv alapján tudják tervezni, mely szakaszokon és milyen madárvédelmi megoldásokat kell alkalmazniuk, amennyiben átalakításokat végeznek az adott szakaszon. A megállapodás szerint 2020. januárig minden madárvédelmi szempontból veszélyes vezetékszakaszt átalakítanak madárbaráttá.

Mit tehet Ön, ha be szeretne kapcsolódni a felmérésbe?

2008. október 23. és november 23. között járjon végig lakhelye közelében egy vagy több, tetszőlegesen kiválasztott középfeszültségű szabadvezeték szakaszt, és vegye számba az áramütés vagy vezetéknek ütközés következtében elpusztult madarakat. A felméréshez adatlapot, a kitöltéshez részletes útmutatót biztosítunk. Igény szerint térképet is tudunk küldeni a felmérendő területről.
Az adatlapokat 2008. november 30-ig várjuk a lent megadott címen, melyeket a beérkezés után azonnal feldolgozunk, és sajtótájékoztató keretében ismertetjük a felmérés eredményeit.
Kérünk mindenkit, aki részt tud venni a felmérésben, részvételi szándékát jelezze felénk, hogy a megfelelő útmutatást és az adatlapokat időben elküldhessük!
Természetesen a megadott időszakon kívüli felmérések eredményeit is várjuk, hiszen minden egyes ellenőrzött oszlop és feldolgozott adat segítheti munkánkat.

Jelentkezés:
Papp Ferenc
Telefon: 20/569-8607
E-mail: papp.ferenc@mme.hu

Az e-mail-en történő jelentkezés és adatközlés esetén kérjük, hogy az „Elektromos felmérés” tárgyat használja, s mindenképpen jelezze, hogy mely település(ek) külterületén végezne felméréseket.


Letölthetõ dokumentumok:

Felhívás elektromos oszlopok ellenőrzésére - 2008. október 23. – november 23. >>
Nyomtatható verzió, Adobe Acrobat Reader dokumentum formátumban. (95 kB)

Útmutató a középfeszültségű vezetékszakaszok oszlopainak felméréshez (KFO) >>
Részletes útmutató a KFO adatlap kitöltéséhez, példákkal illusztrálva. (527 kB)

Középfeszültségű oszlop ellenőrző adatlap (KFO) .xls >>
Az adatlap elektronikusan is kitölthető MS excel formátumban. (114 kB)

A programról és eredményeiről részletes információk találhatóak a következő oldalainkon:

Programok > Középfeszültségű oszlopok felmérése (KFO) >>

Hírek > KFO program hírei >>

Madárfajok maradványainak meghatározása

A program felmérései során elpusztult madarak friss tetemeit vagy sok esetben azok régebbi maradványait kell meghatározni, ami az utóbbi esetén különösen nehéz feladat. Sokszor már csak tollakat és csontokat találunk, s azok fajszintű azonosításához az érintett fajok kíváló ismerete szükséges.

Mit tehet, ha a megtalált maradványok alapján nem tudja biztosan azonosítani a madár faját?

• 1. Ha a megtalált madár rendjét vagy családját könnyen meg tudja határozni, akkor annak megadása is elegendő.
  
• 2. Ha lehetősége van fotókat készíteni, akkor azok segítségével később is meghatározható a kérdéses madárfaj.
  
• 3. A készített fotókat megküldheti a program szervezőinek vagy olyan ismerősének, aki segít Önnek a madártetem vagy maradványok meghatározásában.
  
• 4. A fotók alapján saját maga is megpróbálkozhat a határozással, a tetem, a tollak vagy a csontok alapján. Ehhez segítséget nyújtanak az interneten megtalálható adatbázisok és képgalériák is.

Feathers (tollak) >>
A holland Michel Klemann által működtetett angol nyelvű honlapon jelenleg több mint 250 madárfaj tollai között kereshetnek a látogatók. A KFO felmérések során talált tollak alapján a maradványok meghatározásához sok esetben nyújthatnak segítséget az oldalon látható fotók.

Bird Skull Collection (madárkoponya gyűjtemény) >>
Az angol nyelvű honlapon mintegy 800 különböző faj koponyájáról találhatóak fotók, általában három különböző nézetből. Néhány fajról teljes, körbeforgatható csontvázak is megtekinthetőek (3D flash animáció). Az oldalakon található határozóban a legfontosabb morfológiai jellemzők, méretek alapján is kereshetnek. A KFO felmérések során talált csontmaradványok meghatározásához sok esetben nyújthatnak segítséget az oldalon látható fotók (főként a koponyák esetében).

Felhívás

A program eddigi működése során számos felmérőnk küldött madártetemekről és maradványokról készített fotókat, melyeket a későbbiekben felhasználhatunk egy olyan adatbázishoz, melyet közzéteszünk honlapunkon, s minden felmérőnk használhatja majd határozási munkájához.

Kérjük, hogy küldjön Ön is olyan fotókat, melyeket a KFO felmérések során készített, legyenek azok meghatározott vagy nem azonosított fajhoz tartozó, bármilyen állapotban lévő maradványok, s ezzel hozzájárulhat egy mindannyiunk számára használható on-line határozó elkészítéséhez és folyamatos bővítéséhez! Segítségét ezúttal is köszönjük!
Rendhagyó terepgyakorlat a Nyíregyházi Főiskolán – 2008. április 21-25.
Nagy Károly (2008/04/28)

A Nyíregyházi Főiskola harmincnégy környezettan szakos hallgatója az MME Monitoring Központjának szervezésében végzett felméréseket április 21-25. között a Nyírségben, a Rétközben és a Felső-Tisza mentén.

Egy átlagos terepgyakorlattól eltérően a hallgatók a megfelelő felkészítés után önállóan végezték el terepi munkájukat, s a megfigyeléseik során gyűjtött adatok egy részét is maguk dolgozták fel. Olyan programjaink felméréseibe vontuk be őket, amelyek azok számára is elvégezhetőek voltak, akik még nem rendelkeznek jelentős fajismerettel és a terepmunkához szükséges gyakorlattal.

Az első napon részletes felkészítő szemináriumon mutattuk be az elvégzendő feladatokat, a terepi felmérésektől, a megfelelő adatlapok kitöltésén át, az adatok számítógépes feldolgozásáig.

A hallgatók 25 településen mintegy 250 gólyafészket látogattak meg, 3-4 fős csoportokban, s megfigyeléseik során minden fontos adatot rögzítettek az MME fehér gólya felmérésekhez rendszeresített adatlapjain. Ellenőrizték, hogy a fészkeket elfoglalták-e a gólyák, kotlottak-e a madarak, s feljegyeztek minden említésre méltó eseményt, melyet a helyi emberektől megtudtak (pl. a megérkezések dátumai, verekedés idegen gólyákkal, tojás kidobása, pusztulás áramütés miatt stb.).

Képek a terepi felmérésekről (a hallgatók saját fotói alapján)

Felmért veszélyes oszlopok Tiszavasváriban

Minden gólyafészek 300 méteres körzetében feljegyezték a veszélyes villanyoszlopokat (felső átkötések, trafók stb.), s a csapatok egy-egy településen minden egyes villanyoszlopot megszámoltak, s feljegyezték azok típusát, anyagát és veszélyességét. A terepi munka során minden egyes fészket és veszélyes oszlopot lefényképeztek. A felméréseik során gyűjtött adatokat és az elkészített fotókat feltöltötték az MME fehér gólya adatbázisába.

A gyakorlat másik fontos része volt a külterületeken végzett KFO felmérés (középfeszültségű oszlopok felmérése), melynek során meghatározott vezetékszakaszok mentén jegyezték fel az áramütés miatt elpusztult madarakat és a veszélyes oszlopokat. A munkát a KFO program protokollja szerint végezték.

Néhány csapat a vizsgálati területük közelében található vetési varjú telepek felmérését is elvégezte. Megszámolták a varjúfészkeket, s a telepeknek helyet adó erdőfoltok, fasorok állapotának jellemzése és a fészkelési paraméterek feljegyzése is feladatuk volt.