Bevezetés
A fehér gólya a magyar nép kedvelt madara, de szinte egész elterjedési területén szeretik az emberek, különféle hiedelmek kötődnek hozzá. Több európai nép – például a litvánok – hozzánk hasonlóan nemzeti madarának tartja. Még a finn gyerekeket is a gólya hozza, pedig arrafelé nem fészkel a szerencsehozó madár, s előfordulása is csak alkalmi. Az átlagemberek mellett az ornitológusok is fokozott figyelmet fordítottak és fordítanak a fehér gólyára egész Európában.
A közkedveltség ellenére a faj állománya erősen lecsökkent, Nyugat-Európa néhány országából kipusztult vagy csak költséges programokkal sikerült töredék állományát megmenteni. Jelenlegi magyarországi állománya harmada a múlt század közepén fészkelő párok számának.
A faj bemutatása
A fehér gólya (Ciconia ciconia) 100-115 cm magas, 180-220 cm szárnyfesztávolságú gázlómadár. Tollazata fehér, evezotollai feketék, lába és csőre piros. A fiatal madarak csőre fekete, néhány hónapos korukban válik hasonlóvá az öregekéhez. A kifejlett hímek testtömege 2,9-4,4 kg (átlagosan 3,6 kg), a tojóké 2,7-4,0 kg (átlagosan 3,3 kg). Ujjaik tövén kis úszóhártya van.
A törzsalak (ciconia alfaj) költőterülete főleg Európa, de a Brit-szigeteken és az 55. szélességi körtől északra nem fészkel. Szintén fészkel Északnyugat-Afrikában. Közép-Ázsiában költ az asiatica alfaj, a Távol-Keleti boyciana alfaj kipusztultnak tekinthető (Cramp 1993).
Eredetileg a mocsaras ligeterdők madara volt. Napjainkra "beköltözött" az emberi településekre, de a nedves területekhez továbbra is kötődik. Fészkét fákra, háztetőkre, kéményekre, kazlakra, manapság villanyoszlopokra, kazánkéményekre, víztornyokra rakja. Egy fészket akár évtizedekig is használhat, mivel a megfelelő fészekaljzatok száma kevés és egy elfoglalt régi fészek tatarozása kevesebb energiát is igényel egy új építésénél. A fészkek átmérője általában 80 cm és 2 m között változik. Magassága az első évben 20-40 cm, de idővel akár a 2 métert is elérheti. Tömege kezdetben 20-30 kg. Az idős fészkek között 1,2 tonna súlyút is találtak már. A fészek ágakból, fűcsomókból, szénából, sásból stb. készül. Időnként nylondarabokat, bálakötöző zsineget is beépítenek a madarak. Bár a fiókák - főképpen nagyobb korukban - a fészek szélére állva ürítenek, az ürülék egy része a fészekbe jut. A szülőmadarak az ürülék és a nedvesség felitatására folyamatosan fészekanyagot hordanak a fészekbe, ami így a teljes fiókanevelési időszak alatt növekedik (Jakab 1980).
A faj táplálékát földigiliszták, kétéltűek, halak, hüllők, rágcsálók, ízeltlábúak, földön fészkelő madarak fiókái, tojásai adják. Gyakorlatilag minden ehetőt elfogyaszt, amit meg bír fogni és le bír nyelni. A széles táplálékspektrumú faj jól kihasználja a Kárpát-medence változékony éghajlata miatti évente eltérő táplálékkínálatot. A kontinentális klíma hatása alatt álló száraz időszakokban ízeltlábúak, kisemlősök szerepelnek étrendjén, a csapadékos időszakokban megnövekszik a kétéltűek, halak aránya.

A nyugat-európai állomány Gibraltáron keresztül vonul Nyugat- illetve Közép-afrikai telelőterületére. Közép- és Kelet-Európa valamint a Közel-Kelet fehér gólyái a Boszporuszon át Dél-Afrikáig is elrepülnek telelni. Az ázsiai populáció Indiában telel, vagy csak kóborol (Schulz 1994a, 1994b).
A Kárpát-medence gólyáinak többsége március végén, április elején érkezik vissza fészkelőterületére. A legkorábbi madarak már március elején visszatérhetnek. Először a hímek jönnek meg, fészket foglalnak (valószínűleg a régebben használt fészküket) és elkezdik tatarozni. A tojók pár nappal késobb érkeznek. Párkapcsolatuk egy idényre szól.

A fehér gólya évente egyszer költ, de fészekaljának megsemmisülése esetén pótköltése ("sarjúköltése") lehetséges. A tojó a tojásokat kétnaponta rakja le, az elsőt április végén, május elején. Fészekalja 3-5, ritkábban 1-2 vagy 6-7 közötti tojásból áll. A tojások 65-82 mm hosszúak, 47-56 mm átmérőjűek. Tömegük 115 g körüli, színük fehér. A kotlási idő 28-34 nap között változik, mindkét madár ül a tojásokon. Eközben a tojások besárgulhatnak, beszennyeződhetnek. A kotlást általában a második tojás lerakása után megkezdik, ezért a fiókák nem egyszerre kelnek ki. A fiókák kikeléskor 70-80 grammosak, kb. 4 hetes korukban állnak fel a fészekben, 8-9 hetes korukban repülnek ki (Profus 1991). A kirepülés után néhány hétig visszajárnak a fészekbe éjszakázni. A fiókák 2-3 hetes koráig egy szülőmadár folyamatosan védi, árnyékolja őket. A táplálásban mindkét szülő részt vesz.

Az összegyűjtött táplálékot a fészek közepébe öklendezik, amit a fiókák maguk szednek fel. Az etetések gyakorisága 1-2 óra, időnként vizet is csorgatnak a fiókák csőrébe. Azt is megfigyelték, hogy az utódokat vizes moha segítségével hűtik (Rékási & Jakab 1984). Általában 2 vagy 3 fióka repül ki egy fészekből, de az Alföldön nem ritka a hat fiókát felnevelő pár sem (Jakab 1987).
Költés után a madarak csapatokba verődnek. A vonulást a fiatalok kezdik meg, néhány tapasztalt madár vezetésével augusztus második felében. Az öregek egy-két héttel később indulnak el Afrika felé. Az egyedek nagy része augusztus folyamán elvonul Magyarország területéről, de szeptemberben is megfigyelhetők kisebb vonuló csapatok. A kelet-európai gólyák a Boszporusznál hagyják el kontinensünket, Törökországon átvágva Izraelnél délre fordulnak, majd Afrikába érve a Nílus vonalát követik. Végcéljuk Dél-Afrika. A vonulás során a felszálló meleg levegőáramlatokat kihasználva vitorláznak, szinte alig repülnek aktívan (Marián & Tráser 1979).

A fiatal gólyák több mint kétharmada elpusztul három éves kora megérése előtt. A madarak 3-5 éves korukban kezdenek el költeni. A még nem ivarérett madaraknak csak egy része tér vissza Európába, ahol csapatokba verődve töltik a nyarat.
A legidősebb fehér gólya 29 éves volt, amely Németországban fészkelt. Magyarországon a leghosszabb éltekort megért gólyát fiókaként gyűrűzték és 19 év múltán találták meg elpusztulva (Lovászi 1997).
Köszönetnyilvánítás
A hazai gólyavédelem valamennyi részvevőjét lehetetlen név szerint felsorolni. A Madártani Intézet, majd később a Magyar Madártani és Természetvédelmi Egyesület által szervezett felmérésekben és a védelmi munkában több ezren vettek részt a kezdetek óta.
Felbecsülhetetlen értékű az a segítség, amit a védelmi munkában az áramszolgáltató vállalatok nyújtottak a veszélyeztetett fészkek áthelyezésével és a madarak számára veszélyes középfeszültségű oszlopok szigetelésével. Úttörő munkát végzett a védőkosarak kifejlesztésének terén a Tiszántúli Áramszolgáltató Vállalat és a Magyar Villamos Muvek Tröszt. A villamos hálózatokon történő madárvédelmi munka egyik szószólója a Magyar Elektrotechnikai Múzeum.
A legutóbbi évek fehérgólya-felméréseinek helyi koordinátorai Argai Sándor (Tata), Balsay Sándor (Jánossomorja), Bank László (Pécs), Barbácsy Zoltán (Őriszentpéter), Bartha Csaba (Ózd), Bíró Csaba (Kecskemét), dr. Bod Péter (Szentes), Boldogh Sándor (Jósvafő), Braun László (Iklad), Bukor Zoltán (Zichyújfalu), Czirle Csaba (Biharugra), Drexler Szilárd (Salgóbánya), Fenyvesi László (Székesfehérvár), Forgách Balázs (Gyula), Horváth Tibor (Sződliget), Horváth Zoltán (Barcs), Kotymán László (Hódmezővásárhely), Langa József (Salgótarján), Lisztes János (Kecskemét), Lovászi Péter (Szeged), Lukács Attila (Nyíregyháza), Megyer Csaba (Zirc), Molnár István Lotár (Szentendre), Mórocz Attila (Baja), Nagy Károly (Nyíregyháza), Nagy Sándor (Dombóvár), Palkó Sándor (Zalaegerszeg), Polyák Ferenc (Tiszavasvári), Rékási József (Pannonhalma), Serfozo József (Hernádnémeti), Solti Béla (Rózsaszentmárton), Szabó Balázs (Fonyód), Szabó Tibor (Hort), Szakál László (Debrecen), Szelle Ernő (Veszprém), Szénási Valentin (Isaszeg), Szitta Tamás (Eger), Tamás Ágnes (Budapest), Tóth Miklós (Nyíregyháza), Urbán Sándor (Szolnok), Ványi Róbert (Földes) voltak.
A Magyar Madártani és Természetvédelmi Egyesület fehérgólya-védelmi programjának fő támogatója a MOL Rt.
Jelentős mértékben támogatta a programot a Központi Környezetvédelmi Alap (KKA), majd a Környezetvédelmi Alap Célelőirányzat (KAC), valamint a Kelet- és Közép-Európai Környezetvédelmi Központ (Regional Environmental Centre, REC), Csepeli Acélcső Kft., ESAB Kft., Ferralpi-Hungária Kft., Germán Rt., Média-Mix Könyvkiadó, Ózdi Acélmű Rt., Ózdi Finomhengermű Munkás Kft., Salgótarjáni Acélárugyár Kft., Trilak Kft.
Fehér gólya - online adatbázis
További információk: fehér gólya - online adatbázis